Fejléc
    2017. július 21. péntek, Dániel napja van
Fejléc
   Nyitóoldal | Eladó kastélyok | Kastélymúzeumok | Kastélyszállók | Belépés
Kastélykereső
Régió
Magyarország (75)
Erdély (6)
Felvidék (2)
Délvidék (2)
Felsõõrvidék (1)
Kárpátalja (1)
Család
Ismeretlen (9)
Károlyi (6)
Podmaniczky (3)
Zichy (3)
Teleki (3)
» összes
Stílus
Klasszicista (20)
Ismeretlen (18)
Barokk (16)
Eklektikus (11)
Romantikus (7)
» összes
Építész
Ismeretlen (71)
Ybl Miklós (5)
Hild József (2)
Fellner Jakab (2)
Ray Rezsõ (1)
» összes
Művelési ág
Ismeretlen (22)
Múzeum (11)
Magántulajdon (7)
Hotel (7)
Oktatási intézet (6)
» összes
új keresés

Károlyi kastély

Károlyi-kastélyAz adatlap módosításához vagy bővítéséhez kattintson ide

Régió: Magyarország
Megye: Borsod Abaúj Zemplén
Település: Füzérradvány
Építés éve: 1877
Család: Károlyi
Stílus: Reneszánsz
Építész: Ybl Miklós
Művelési ág: Múzeum

Fekvés

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben található. Elõször 1280-ban említik. A török idõkben elpusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be.

Előzmények

Károlyi Ede 1877-ben lakhatta be az Ybl Miklós által tervezett kastélyát.

Az építés

A mai kastély F alakú, tájolása közel észak-déli irányú. Az emeletes déli és keleti fõszárny a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A keleti szárny folytatása észak felé emeletes mellékszárny. ” A hosszú keleti szárny park felé nézõ homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete, tényleges fõhomlokzata. Középen 3+3+3 tengelyes, emeletes loggia húzódik, ehhez jobbról nyolcszög alaprajzú, vékony és magas torony és enyhén hátraugró 4 tengelyes szakasz csatlakozik. A homlokzat bal szélét a déli szárny háromtengelyes elõreugró keleti vége, jobb szélét a mellékszárny elõrelépõ háromtengelyes rizalitja és ugyancsak háromtengelyes alacsonyabb szakasza egészíti ki. A pilléreken nyugvó, eredetileg végig nyitott loggia földszintjén félköríves záródású, emeletén egyenes záródású nyílások sorakoznak, az egy nyílástengelynyire elõreugró, a kerthez középtengelyében lépcsõfeljáróval kapcsolódó középrizalit földszintjétõl eltekintve jelenleg valamennyi beüvegezett. A loggiát a fõpárkányra helyezett mellvéd zárja le, melyet a középrizaliton félköríves mezõbe zárt, 11 ágú koronával kiemelt családi címer egészít ki. A torony alsó részét résablakok, felsõ harmadát valamennyi oldalon egy-egy hosszú ablak töri át, míg teteje konzolsoron ülõ, mellvéddel koronázott párkány által válik némileg vaskosabbá. A jobbról következõ négytengelyes szakasz földszintjét félköríves záródású, üvegezett árkádok, emeletét kosáríves záródású ablakok sora tagolja, míg a fõpárkányon balusztrád húzódik. A mellékszárny rizalitjának földszintjén folytatódik a félköríves nyílások sora, míg az alacsonyabb szakaszon vakárkádok formájában jelenik meg. A bal oldalrizalit architektúrája érezhetõen különbözik a keleti homlokzat többi részétõl: földszintjének egyeneszáródású ablakait vaklunettás-válpárkányos tagolás, hasonló emeleti ablakait egyenes szemöldökpárkányok sora hangsúlyozza, a falsíkok széleit armírozás emeli ki, míg tetõzete manzárdos kialakítású. A déli szárny földszinti folyosóját fejezetes, vájatolt páros pilasztereken nyugvó négyszakaszos keresztboltozat borítja. Az ebbõl keletre nyíló két korinthoszi fejezetes, csavart oszlop osztja meg. E termet fiókos teknõboltozat fedi. A déli szárnyban másodlagosan elhelyezett régi márványkandallók és kapukeretek, több más helyiségben az épülettel egykorú kandallók találhatók.

A kastély életútja

A kastélyt gr. Károlyi Ede 1860 és 1877 között építette át. A tervek elkészítését nagy valószínûséggel Ybl Miklósra bízták, azonban az építést megörökítõ táblán nevét nem olvashatjuk. A kastély új megjelenését a romantikus és a neoreneszánsz stíluselemek határozzák meg. A zászlótartó kilátótorony toronyépítészeti kiképzése, valamint a télikert félköríves magas, osztott ablakai a romantika hatását mutatják. Károlyi László (1859-1936) 1898 és 1907 között jelentõs belsõépítészeti átalakításokat végeztet, tervezõjük Alberto Pio bécsi építész. A füzérradványi Károlyi-kastély 1993 végén került a Mûemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe. Az erõsen leromlott, könnyezõ házigomba fertõzéstõl szenvedõ, omladozó vakolatú, tömkrement tetõszerkezetû kastély és elhanyagolt parkja szomorú látványt nyújtott az átvátelkor. Amikor megkezdõdtek az épületre vonatkozó tudományos kutatások, elõkerültek az archívumok mélyérõl a régi fényképfelvételek, akkor vált igazán megdöbbentõvé a pusztulás mértéke. Az 1930-as évek végén készült felvételek a kastélyszálló virágzását rögzítették, és még jól kivehetõ az a gazdagság és pompa, amellyel az épület valaha büszkélkedhetett. A fénykorában reneszánsz kõfaragványokkal és bútorokkal berendezett kastély különleges helyet foglal el építészet- és enteriõr-történetünkben. Feladatunk a kastély egykori külsõ és belsõ méltóságának visszaállítása valamint az épületet körülölelõ arborétum rehabilitációja. Az épület helyreállítása érdekében tudományos kutató munka, mûvészettörténeti és régészeti feltárások zajlottak, statikai, faanyagvédelmi szakvélemények, építészeti engedélyezési és kiviteli tervek készültek. Vízügyi tanulmány foglalkozott a tó újraélesztésével. A felújítási munkák egyszerre több területen, és több ütemre bontottan zajlanak. A helyreállítás gyorsaságát természetesen nagyban befolyásolja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet. A rehabilitációs tevékenységhez a MÁG önerején kívül pályázati úton nyert támogatásokat is felhasználhatott. A felújítási munkákhoz, a közmûvek korszerõsítéséhez, rendezvények szervezéséhez különbözõ pályázati források nyújtottak segítséget. A Központi Környezetvédelmi Alap, A Területfejlesztési Tanács, Földmûvelésügyi Minisztérium az Idegenforgalmi Hivatal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázatokon nyert támogatások mind hozzájárultak a Károlyi-kastély és környezete helyreállításának érdemi megindulásához. Elkészült a szennyvízkezelõ tisztítómû regionális rendszerben, a gázközmû bevezetésének elõkészítése is megtörtént. Új vízbekötésre került sor, és felújításra került az ivó- és tüzivíz hálózat. Az épületet pusztító könnyezõ házigombát is sikerült kiírtani. A parkból földalatti olajtartájokat sikerült kiemelni és elszállítani. Helyreállításra került a déli és nyugati szárny tetõszakasza, és a déli szárny homlokzatfelújítása a kilátótoronnyal együtt. Visszaépült a déli és a keleti terasz is. Elkészült az esõvízvezetõ ereszcsatorna a konyhaszárny és a keleti terasz között. Még számos teendõ akad az épület helyreállítása terén: további homlokzatfelújítások, a “Hubertus terem” teljes helyreállítása (amelynek padlója alatt a pince vendégfödémje került kialakításra), a télikert rendbehozatala, a teljes emeleti szint helyreállítása és még sok-sok feladat vár megoldásra. A parkban kitisztultak a sétányok és nincs már messze az az idõ, amikor a tóban újra csónakázni lehet. Télen csilingelõ lovas szán húzza majd utasait a kertbe tévedt õzek legnagyobb ámulatára. A felújítását követõen a kastély ismét “az európai reneszánsz iránti érdeklõdés kastélymúzeuma”-ként mûködhet, reprezentatív emeleti lakosztályok és étterem kialakításával. Az 1938-ban épült pavilonépületekben 24 szálláshely kialakításával ismét alkalmassá tehetõ igényes vendégek fogadására. Az épületbõl származó egykori reneszánsz bútorok részben megsemmisültek, ill. eltüntek. Néhány darab azonban még a sárospataki Rákóczi Múzeum raktáraiban, ill. a Sátoraljaújhelyi Kórháznál várja azt a pillanatot, amikor visszakerülhet eredeti helyére. A helyiségek történeti bútorokkal történõ berendezése a déli szárny földszintjén már részben megvalósult és a helyreállítás alatt is látogatható.

Kastélypark

Az 1827-bõl származó felmérési okmány már vadaskertként említi a mai parkot. A Károlyi család az épület fejlesztésével együtt mindíg nagy hangsúlyt fektetett a park építésére is, ahová a világ minden tájáról hozattak egzótákat és az õshonos kocsányos tölgyek és gyergyánok mellé különbözõ juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelû platán egyik legelsõ példányát l721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színû ezüstfenyõ, jegenyefenyõ és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánból származó vadgesztenyék, hamisciprusok szinesítik tovább a kerti képet. A többszörösen átépített kastély romantikus átalakítása 1857-59. között készült el, a park ma is látható nagyvonalú tájképi kialakítása is erre az idõszakra tehetõ. A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környezõ csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fõ helyén épült a kastély, így számtalan festõi látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különbözõ pontjairól is megjelent a magaslaton a romantikus kastélyépület s a körülötte kialakított pleasure-ground, mint központi látványosság. A szellõs, távlatokba nyíló parknak külön ékessége volt a tó, amely mára sajnos eltûnt. Volt itt kagylóalakú medence strandházzal is. A park fõbejáratához vezetõ különleges szépségû védett erdei- és feketefenyõsor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek. 1936-37-ben a kastélyt luxusszállóvá alakították, melyet mint \\\"szubalpin jellegû gyógy- és üdülõhelyet\\\" hirdettek. 1948-ban tüdõszanatóriumot rendeztek be a kastélyban. A 170 holdas parkot és a körülötte lévõ egykori vadaskertet kerítésekkel szétszabdalták és nagy része a Miskolci Erdõfelügyelõség kezelésében van. Néhány éve a kastély üresen áll, s megkezdõdött felújítása egy újabb felvirágzás reményében.

Képek

Károlyi-kastélyLevegõbõlDendrológiai tájképi kert részleteDíszteremDíszteremBilliárdszobaA település címere, benne a kastély rajzával

Copyright 2008-2015 Top Choice Kft.
Minden jog fenntartva