Fejléc
    2020. augusztus 5. szerda, Krisztina napja van
Fejléc
   Nyitóoldal | Eladó kastélyok | Kastélymúzeumok | Kastélyszállók | Belépés
Kastélykereső
Régió
Magyarország (75)
Erdély (6)
Felvidék (2)
Délvidék (2)
Felsõõrvidék (1)
Kárpátalja (1)
Család
Ismeretlen (9)
Károlyi (6)
Podmaniczky (3)
Zichy (3)
Teleki (3)
» összes
Stílus
Klasszicista (20)
Ismeretlen (18)
Barokk (16)
Eklektikus (11)
Romantikus (7)
» összes
Építész
Ismeretlen (71)
Ybl Miklós (5)
Hild József (2)
Fellner Jakab (2)
Ray Rezsõ (1)
» összes
Művelési ág
Ismeretlen (22)
Múzeum (11)
Magántulajdon (7)
Hotel (7)
Oktatási intézet (6)
» összes
új keresés

Károlyi kastély

Károlyi-kastélyRégió: Magyarország
Megye: Csongrád
Település: Nagymágocs
Építés éve: 1896
Család: Károlyi
Stílus: Eklektikus, Neobarokk
Építész: Ybl Miklós, Ismeretlen
Művelési ág: Otthon

Fekvés

Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. 1903-ig Mágocs volt a neve. Közúton 5 irányból érhetõ el: Szentes-Lapistó, Derekegyház, Árpádhalom, Orosháza és Székkutas felõl

Előzmények

Mágocs 1722-ben került a Károlyi-uradalomhoz, nagykárolyi gróf Károlyi Sándor (1669-1743) fõispán, kuruc generális rendületlen birtokgyarapításának jóvoltából. Mágocs idõrendben a 71. volt az ekkor Csongrád, Csanád és Békés megyében vásárolt, tehát az örökölteken kívüli birtokai között. A terület ekkor teljesen puszta volt – ekként ábrázolja az 1784. évi elsõ katonai felmérés szelvénye is – melyen a Feketehalom és a Posahalom között csörgedezõ vízfolyás (Mágocs ér) partján látható állatitató gémeskutak mutatják, hogy a területet ekkor még rideg állattartásra használhatták. Az 1850-es években a mágocsi uradalom, Károlyi Alajos (1825-1889) gróf birtokaként már országos hírû mintagazdaság volt, melyrõl a következõket jegyezték fel: „…Épületek dolgában az uradalom szintén igen sokat tett, ámbár még mindig van tenni valója, s évrõl-évre halad. Épületei csinosak czélszerûek, s az aránylag az alföldi építkezés nehézségeivel nem is drágák. Kitûnõ a fegyelem és ízlés elhelyezésükben, s úgy hisszük, hogy hazánkban alig találunk egyhamar birtokot, melyen oly csinos majorokat és oly szép elrendezést látnánk, mint itt…” A telepítésében szabályos geometriát követõ – Lajos Szállás, Kis Ujváros Major, Lajos Tanya, Szoltantér Major, Szendrei Major stb. – valóban figyelemre méltó együttesét ábrázolja az 1861-66. közötti második katonai felmérés szelvénye. Puszta Mágocs területén, a Mágocs ér közelében az uradalmi központ – Mágocs – egészíti ki az új majoregyüttest. Épületei, területének változatos használata az ábrázolásról jól leolvasható.

Az építés

A Csongrád megyei (Nagy)Mágocs kastélyegyüttesének építéstörténete alig ismert. Az 1979-ben mûemléki védelmet kapott kastély ennek ellenére reprezentatív helyet foglal el a hazai fõúri magánépítészetet tárgyaló szakirodalomban. 1983-ban említik elõször egy mûemlékvédelmi összefoglalóban. A fasorokkal kísért, egyenes utak közül az Orosházára vezetõ mentén található meg a kastély mai fõbejárata, szemközt a téglány alaprajzú nagy magtár épületével. Ezt a fiatal Ybl Miklós (1814-1891) pesti építész tervei alapján építették fel, s ma is látható. Az említett fõbejárattól induló íves kocsiutak a központ különbözõ épületeit tárják fel. Kelet és nyugat felõl egy-egy udvar köré szervezõdõ gazdasági épületcsoport látható, ezek körül zöldség- és gyümölcsöskertekkel. Közöttük – az utak végpontjában, súlyponti helyen – kisebb téglány alaprajzú épület látható. Távolabb délre egy nagyobb, öt ún. vadászcsillaggal tagolt fácánoskertet (Fasanerie) ábrázol a térkép.

A kastély életútja

A korábbi, XIX. századi rezidenciális ház felhasználásával kiépített új kastély és környezete elkészült állapotának eddig két hiteles ábrázolásos forrása ismert. Az elsõ Mágocs 1882. évi kataszteri térképének 1910. évben tapasztalt változásaival kiegészített ábrázolása. Eszerint az új kastélyt a korábbi helyén, falainak felhasználásával, a meglévõ angolkert és épületegyüttes súlypontjában építették fel. A magtárral szemben, az orosházi út mellett nyíló fõbejáratot megtartották, a kapusházat viszont kibõvítették. A kastélyhoz vezetõ kanyargós utakat szintén megtartották, de a kert használatát egységesítették és területét rendezték. Ennek érdekében lebontották a kastély közelében, attól keletre fekvõ gazdasági udvart határoló XIX. század eleji épületcsoportot és késõbbi haszonkertjeit, s helyette a nyugati oldalon új kocsiszín és parádés-lóistálló épült. A nyugati oldal régi épületeit szintén lebontották az új kastély közelébõl, s helyette új kiszolgáló épület készült. A kert nyugati részén a régi gyümölcsöst megtartották, keleti sarkába négy üvegház épült. A kanyargó ívben vezetett utak rendszerét jórészt szintén megtartották, ugyanakkor a park keleti peremen egy kis halastavat létesítettek újonnan. A kastélyépület korabeli, 1902 és 1910 közötti kialakításáról – a már említett – Klösz György fotósorozat tájékoztat. A páratlanul értékes, 12 felvétel révén a fõépület külsõ megjelenése, valamint a tulajdonosi lakosztály és nagyvonalú társasági terei részleteiben ismerhetõk meg. Az egyemeletes kastély nyitott, U-alakú díszudvarával fordul az érkezõ felé. A külsõ oszlopfolyosóval kísért, széles oldalszárnyak uralják a tömeget. A fõbejárat a manzárdtetõvel kiemelt, címerrel díszített, kiskülésû középrizatlit axisában nyílik, elé fedett kocsifelhajtó vezet. Belépve egy szûk keresztfolyosó után az épület központját adó, két szintet átfogó, galériás kialakítású, tágas hallba jutunk. Ez a földszinti hall-tér a historizáló kastélyok funkcionális szempontból legkorszerûbb térkompozíciós megoldása, mely az 1890-es évektõl több helyen feltûnt (l. pl. Pest, Múzeum utcai Károlyi-palota, 1881; Tóalmás, 1894-96; Nagykároly 1894-96; Diósszentpál, 1904; Babapuszta, 1906-07 stb.) szerte az országban. A hall a korabeli kastélyenetriõrök olyan forgalomvezetõ, -elosztó szerepû tere volt, amely térszervezõ erejével lehetõvé tette a központos térsorolás (l. pl. a XVIII-XIX. századi villakompozíciókat) lineárissá tételét kéttraktusos elrendezésben. Ezzel, pedig a kapcsolódó közösségi vagy lakóterek additív sorolásának és kötetlenebb alakításának megvalósíthatóságát biztosította nagyobb épületlépték esetén is. A piano nobile földszintre helyezésével összefüggésben pedig a közösségi tércsoport reprezentatív feltárását, jó kertkapcsolatát eredményezte. A nagymágocsi kastély belsõ térrendszere mindennek legszebb, legkifejezõbb hazai példája. A csarnok – ahogyan itt nevezték – a mindennapi „kastélyélet” fóruma is volt, a belsõ személyzet (inasok, szobalányok) tagjai például minden reggel itt gyülekeztek, s a fõkomornyiktól itt kapták meg a napi beosztásukat. Az emeletre vezetõ fa lépcsõvel és galériával megjelenõ, az innen bevilágított hall súlyos berendezését beépített faburkolat és egy monumentális kandalló egészíti ki. Az épület tengelyében a közösségi tércsoport elsõ terme, a nagyszalon nyílt. Egy teraszon keresztül közvetlen kijárattal bírt a kert felé is. A kastély haránttengelyében enfilade-térfûzéssel nyíltak egymásba a két traktusban elhelyezett nappali termek. Nyugat felé az elsõ a biliárdszoba volt, majd Károlyi Imre dolgozószobája következett a kert felé egy nyitott terasszal bõvítve. A dolgozóból nyílt a könyvtárterem beépített fa berendezéssel és kandallóval. Mellette, pedig a biliárdszobából nyílt az ebédlõ. A nagyszalon berendezésének stílusát az arany-fehér-zöld színekben komponált neoempire stílus határozta meg. Az ülõbútorok csoportjai a falikárpittal harmonikus egységet (ún. ensemble) alkottak. Károlyi Imre nappali (biliárd, dolgozó, könyvtár) szobáiban, szinte a nagyszalon kontrasztjaként, a faragott fa mennyezet- és falburkolatok, a beépített bútorok és a súlyos bõr ülõgarnitúrák domináltak. A nagyszalontól keletre nyíló termeket a tulajdonosi lakosztály foglalta el. Ez egy nappali szobával (kisszalon) nyílt meg, majd az épület sarkán a hálószoba kapott helyet. A hálószobát az emeleti gyermekszobákkal egy belsõ csigalépcsõ kötötte közvetlenül össze. A lakosztály a földszinti folyosóról kis elõtérrel nyílt, innen a garderobe (ruhatár) és a fürdõszoba – sarkában nyílt a closette-fülke – volt megközelíthetõ. Mindkettõ közvetlen átjárással a hálószoba felõl is elérhetõ volt. A Károlyi-lakosztály fürdõszobájáról és a hozzá alkóvval kapcsolódó öltözõszobáról (toilette) fennmaradt fénykép nagy mûvelõdéstörténeti jelentõséggel bír. A fürdõszoba fal- és padlóburkolatai korszerû és nemes anyagokból (üvegcsempe, márvány) készültek el, berendezése lakályos volt. A fürdõkád megemelt peremû, medenceszerû kialakítása, hangsúlyos elhelyezése nagyvonalú, a konzolos és kettõs mosdó korszerû és elegáns volt, s mindez a korszak fürdõszoba-kultúrájának igen szép és minõségi példája lehetett. A kastélyból a már említett tágas teraszokon keresztül lehetett kijutni a kertbe. Itt egy széles, lejtõs gyepfelület emelte ki a tömör megfogalmazású, mozgalmas és zárt homlokzatot. A középsõ terasz elõtt kör alaprajzú virágágyás pompázott egynyári kiültetésekkel. A homlokzatkompozíciót három, manzárdtetõvel lefedett rizalit határozza meg. A középrizalit hangsúlyát – az udvarhoz hasonlóan – címeres attika-felépítmény biztosítja. Itt az emeleti ablakok felett fekvõ ellipszisablakok láthatók. A nyíláskeretezések és más homlokzatdíszek formarészletei finom plasztikával tagolják a homlokzatot. A kastélyban elõször gázvilágítást alkalmaztak, és csak az 1910-es években készítettek gõzgéppel mûködõ saját áramfejlesztõt, melyet a kastélyon kívül, külön épületben helyeztek el és 110 V egyenáramot termeltek vele egészen a falu villamosításáig. A kastély elsõ átalakítása 1910-ben történt meg, amikor az emeleti gyermekszobák egyikét kápolnává alakították át. Ezzel kapcsolatban Szilágyi László lelkész a következõket jegyezte fel: „A Kastélyi szt. Kereszt felmagasztalásáról nevezett márvány Kápolna építtetése 1910. VIII. 5. – Méltóságos Gróf Károlyi Imre úr és nemeslelkû neje Gróf Károlyi Zsófia grófnõ, néhai Tibor nevû elsõszülött gyermekük Kedves emlékét megörökítendõk, elhatározták, hogy a kastély elsõ emeletén, azon termet, melyben kedves gyermekük utoljára halva feküdt és felravatalozva volt, kápolnává alakíttatják… Külföldi mûvészmesterek serényen munkálkodva ez év júliusára elkészítették a díszes Kápolnát, melynek alapzata és oldal falai tiszta fehér és fekete márványból, a mennyezet díszített stuccó-ból készült … Tibor kisgróf életnagyságú élethû szobra carrarai márványból ülõ helyzetben angyalnak mintázva… pápai privilégium alapján a házi Kápolna, mely a szt. Kereszt felmagasztaltatására dedikáltatott, nyilvános Kápolnának declaráltatott, melyben a grófi család tagjai és mindenkori vendégei minden vasár és ünnepnap eleget tehetnek e helyen is szt. mise hallgatási kötelezettségeiknek…” 1910 után épülhetett fel a kastély északnyugati sarkán a – dolgozóhoz és a könyvtárhoz kapcsolódó – nyolcszögletû télikert, melynek közepére vízmedence került; fölötte az emelt elõtt teraszt alakítottak ki. A XX. század elsõ felének legjelentõsebb változása a kastélyparkot érintette. A kastélyban a fûtéskorszerûsítés mellett, csak kisebb átrendezések történhettek, amikor a Károlyi fiúk, Ferenc (1900-), Viktor (1902-1973) és Gyula (1907-1942) felnõttek és saját családot alapítottak, illetve mikortól a család a kastélyt csak a nyári szezonban, illetve az õszi nagyvadászatok alkalmával lakta. A kastélypark felújítására és többütemû díszítésére azonban igen látványos eredményt hozott, s talán összefüggésbe hozható az 1937. évi jubileum megünneplésével is. Mivel a nagymágocsi kert kutatásának eredményei még publikálatlanok, így csak néhány, az 1930-as évekre datálható fényképfelvétel tanúságával vázolhatók a kertépítészeti munkák állomásai, illetve a kastély korabeli megjelenése. Elsõ ütemben a kastély déli és északi homlokzatai elé szabályos, geometrikus rendszerû kertet létesítettek architektonikus elemekkel. A fõbejárati oldal elé az alacsonyra nyírt sövényekkel határolt mezõkbe a Négy évszak allegóriája került. Érdekességük, hogy a faragott kõszobrok talapzatán az 1771-es évszám látható. Így ezek, mint régi mûtárgyak – mintegy hitelesítve az új kertet – kerültek elhelyezésre. A négy nõalakhoz további kettõ szobor (a Nimródot ábrázoló mára elveszett) tartozott külön elhelyezéssel. Az északi oldal kertjének átalakítása jelentõsebb méreteket öltött. A középsõ terasz elé széles feltöltés került, melyet balusztrád választott le az új, nyírott sövényekkel keretezett partertõl. Ide vezetett le az új lépcsõ, a kastély axisába, a parter közepére egy kör alaprajzú vízmedence került vízjátékkal. Ekkor létesült a végleges kertszerkezetet meghatározó tó is, melyen azonban eredetileg csak csónakkal lehetett átkelni. A mágocsi kert végleges formáját a szökõkút átalakításával és a tó túlpartján, az épület tengelyében elhelyezett kilátó kis pavilon (gloriette) felépítésével nyerte el. Az északi homlokzat elõtti szökõkútba a Szabin nõk elrablása c. mitológiai jelenetet ábrázoló szoborcsoportot építették be; s eredetileg olasz mestertõl származó szobor díszítette a jón gloriette közepét is. Az építtetõk, Károlyi Zsófia grófnõ 1942. évi, s hamarosan Károlyi Imre gróf 1943-ban bekövetkezett halálával, majd 1944 szeptemberétõl, a II. világháború pusztításának kezdetével lezárult a nagymágocsi kastély 150 éves történetének elsõ korszaka.

Kastélypark

Az Ybl Miklós által tervezett kastély a Károlyiak mintagazdaságának központjában épült. A kastélyépület hatalmas elõterében a kápolna szép épülete és az értékes évszázados fák most már áttekinthetõ kompozíciója a tájképi parkok jellegzetes megfogalmazása szerint jelenik meg. A kifli alakban húzódó tó partjára épült szép arányú gloriette, valamint a középtengelyben elhelyezett, a szabin nõk elrablását ábrázoló kútkompozíció felemelõ látványt nyújtanak. A park csendes helyén híres telivérek emlékkövei érdekes hangulatot adnak a körülöttük lévõ id?s tiszafákkal. A pleasure-ground nyírott bukszus-sorai mellett barokk szobrok - a négy évszak allegórikus alakjai - találhatóak. A fest?i park mintegy 40 hektáros területén jelent?s helyreállítási munkákat sikerült megvalósítani és köszönhet?en az összefogásnak és az itt mûködõ szociális otthon cselekvõ segítségének, a helyreállítás folyamatos.

Képek

Károlyi-kastélyKárolyi-kastély a magasbólKárolyi-kastélyParkrészletparkSzökõkút a parkbanSzobor a parkbanszoborTiszttartó lakTiszttartó lakCsónakházEmeletes magtár

Copyright 2008-2015 Top Choice Kft.
Minden jog fenntartva